Hőgyes Károly

 

A Fehéregyház fejér boszorkányai

 

Mostanra mondhatni már, hogy évtizedek óta kutatom eleink hitét, és egy későbbi felismerés folytán a hozzá tartozó sajátosan magyar egyházat. Nagyon hamar felismerhetővé vált, hogy a világot három ikerpár két érdek mentén kirajzolódó egyháza formálta, formálja. Az egyik Káin és Ábel, a másik Romolusz és Rémusz vonala. Náluk mindig van vesztes és egy ebből fakadó nyertes. Ennek a vallási irányzatnak bár több néven, több egyháza is van, de a lényeg, hogy számukra mindig szükség van vesztesekre, hogy ők nyertesek lehessenek. Szükség van bűnbánókra, vétkezőkre, lelkiismeretüknél fogva láncon tarthatókra, vértanúkra.

A másik irány pedig Hunor És Magor vonala. Ahol EGYütt, EGYségben, EGYmást segítve érték el a céljaikat. Ebből a világnézetből kifejlődött egyház célja, hogy felemeljen maga mellé, és a test börtönéből felszabadítsa a lelket. Számára nincs szükség szolgákra, mivel ő maga szolgál… Ennek az egyháznak a tagjait nem nehéz felismerni, mivel a SZKíTa vonal miatt, aSZKéTa néven ismerjük őket. Nem akarnak fényűzést, nem szednek tizedet és nem halmoznak javakat, legfőképpen nem akarják megmondani, hogy miben és hogyan higgy.  Nem evilágnak, hanem az Égi világnak élnek. Erre nagyon jól rávilágít Gyöngyösi Gergely PáLoS rendfőnök rendtörténeti munkásságában:

„Amíg testben éltek a földön, azt igyekeztek megvalósítani, amit az  angyaloknál láttak az égben”

Erről az ősi egyházról nagyon kevés nyom maradt, nem véletlenül. A népemlékezet lapjaiba viszont Istenes küldetése miatt mégis kitörölhetetlenül beleégett hála az Égnek. Innen tudjuk például Gönci Tamás gyűjtéséből, hogy a népemlékezet Nimródot, mint egyfejű, fehér sárkányt emlegette, akinek ruhája:

„Igen fontos megkülönböztető jegye a „piszkolhatatlan hófehér ruhája” és az, hogy a mesék sárkányaitól eltérően ennek a fehér sárkánynak mindig csak egy feje van.”

Mivel történetünk itt egészen a vízözön utáni időkre tekint vissza, jogos a kérdés, hogy Nimród egyházára van-e valami utaló nyom? Egyrészt, mivel ő az első király, vélhetően beavatása után, ő az első főpap is. De egy török szultáni tolmács Mahmud tollából ránk maradt a Fehérvárott megsemmisült ősgesztáink néhány gondolata. A tárihi üngürüsz néven megtalálható munkában ezt találja az olvasó:

„A két királyfi, bármily soká kereste a vadat, nem találta meg. Sem a nevét, sem a fajtáját nem ismerték. A két királyfi gyorsan elfáradt, a szomorúság és a bánat tengerébe merült. Azután azon tanácskoztak, hogy mitevők legyenek. Majd visszatértek atyjukhoz, és arra kérték, hogy Adzsem határán, azon a hegyes vidéken egy monostort építtessen számukra, amelyben lemondva a világról lakhatnak, és a világ népétől visszavonulva saját gondjukkal foglalkozhatnak. Nemród kérésüket meghallgatta, és parancsot adott, hogy azon a helyen egy monostort építsenek. Miután a monostor felépült és elkészült, a két királyfi beleköltözött, hogy saját hitvallásuk szerinti imádságokkal foglalkozva jó ideig ott töltsék életüket. Ők azután azon a helyen sok hónapon és éven keresztül laktak. A világi néppel nem érintkeztek, imádsággal és alázatossággal, [elmélkedéssel] foglalkoztak, s a világ örömeiről lemondtak,  Ily módon öt évig laktak a monostorban, és ott nyugodtan éltek.”

Ha monostorról és saját hitvallásról olvas az ember, ott megkérdőjelezhetetlen az egyház jelenléte. Ennek az egyháznak a nyomai után kutatva nagyon hamar összeállhat a kép. Keresünk egy ősi egyházat, egy ősi főpapi minőséggel. Ha innen nézzük, rögtön érthetővé válik egy szintén fehér ruhás személy, Etele királyunk római látogatása. Róma vallási központ és Etele nem is háborúzni megy oda. Erre ékes bizonyíték, hogy Leó, Róma püspöke megy fogadni. Ez egy vallási tárgyalás volt, ahol az akkori világ egyházi főpapjának bejelenti Etele, hogy visszatért hivatalába felettese, Nimród házának leszármazottja így a Fehér sárkány fehéregyházának főpapja.

Mondhatni, hogy ez egy romantikus ábránd, Etele király érdemeit felerősítő képzelgés, belemagyarázás. Még igaza is lehetne a kétkedőknek, ha Etele király egyenes ági leszármazottja nem ismételné megy ugyanezt pár évszázad múltán. Csak erre Hartvik püspök jóvoltából írásos bizonyíték is maradt, aki II. Szilveszter pápa levelét idézi, Szent István életművét bemutató legendáriumában:

„Azonfelül keresztet küldetett a királynak, mintegy az apostolság jeleként, így szólván: „Én apostoli vagyok, ő viszont méltán Krisztus apostola, ha Krisztus annyi népet térített meg általa. Ezért rendelkezésére bízzuk, miként az isteni kegyelem őt oktatja, az egyházaknak s népeiknek mindkét törvény alapján történő igazgatását.” 

Ezért fontos tudni, hogy a Magyar Király nem apostoli, hanem APOSTOL! Hatalmas a különbség, ugyanis az apostol mindent meg tud csinálni, amit Jézus csinált, az apostoli, viszont csak terjeszti ezeknek hírét. Ha még ez sem meggyőző bizonyíték számunkra, emlékezzünk a Magyar Király azon jogára, hogy vétójoggal rendelkezik a pápaválasztáson. Kérdem én, mi az a rang, ami a pápa választást megvétózhatja? És hogy ez megint nem csak legenda, bizonyítja, hogy a történelemben ez két ízben is megtörtént, egyszer Zsigmond Magyar Királynál, másodszor Ferenc József Magyar Királynál. És itt fontos érteni, hogy nem mint ember, hanem mint Magyar Király vétózta meg a választást.

További utaló nyom egy rómától független Magyar Egyház jelenlétére az inkvizíció korából is akad. A domonkos rendi papok, pápai megbízásból Magyarországon végzett inkvizíciós pereiben is bőven találunk még érdekes nyomot. Ezeket a periratokat Fehér Mátyás Jenő gyűjti össze a Kassai kódex néven ismert anyagból:

„VIZSGÁLAT BOKSA Mágus ÉS HÁROM TÁRSA, BADHUR, DELKO ÉS NUWES MágusOK ELLEN A VESZPRÉM-MEGYEI THEPEY (TÁPÉ) FALUBAN Magister Ompudus, a kománok bírája, fráter Sycardus a prédikátorok rendjéből mint az ország inkvizítora és Gellért királyi orvos, a veszprémi egyházmegyében Thepei (?) faluban, Ladvég királyi tiszt, Kerecsnuk nevezetű birtokán, megidézték a "mágusok főpapját"

A latin eredetiben ez a rang pontifex maximus magorom néven szerepel. Ez a megnevezés azért érdekes, mert a pápa latin megnevezése a pontifex maximus, tehát itt egy minimum az ő rangjában lévő személyt említ az inkvizíciós jegyzőkönyv, azért ez erősen elgondolkodtató…

De térjünk vissza az alapokhoz. HuNoR és MaGoR…  Az én olvasatomban ez akár lehet Hon-őr és Mag-őr is, akkor pedig minőségükből fakadóan, a HoNőr férfi volt, viszont MaGőRnek női minősége van. Igen mindenhol férfi ikerpárként írnak róluk, de ha egy kicsit is ismerjük a szkíta harcos nők hagyományát, azért elgondolkozunk egy percre. Hérodotos lejegyzése mindenképp segít ebben nekünk:

„Ezért vannak a sauromata nőknek olyan szokásaik, mint azelőtt ; lovakon járnak vadászni férjükkel és férjük nélkül, háborúba mennek és a férfiakkal egyenlő ruhában járnak.”

„A skythák azonban nem tudták a dolgot megérteni ; sem nyelvüket, sem ruházatukat, sem a fajukat nem ismerték, s csodálkoztak, hogy  honnan jöttek ; azt hitték, hogy ők ugyanoly korbeli férfiak és hadat indítottak ellenük ; s midőn a skythák a csatában elhullottaknak birtokába jutottak, csak akkor jöttek rá, hogy asszonyok”

Miként is jutottam el eddig a feltételezésig. Nagyon egyszerű. A PáLoS rend utáni kutatásaim viszonylag széles körben jól haladtak, elég jól jöttek a várt forrásanyagok, a kép azonban nem állt össze. Ha tudjuk, hogy Nimród két gyermekét a keleti hagyomány Napos és PáLoS néven ismeri, akkor a PáLoS vonal ősiségét egy pillanatra nem kérdőjelezi meg. A gond csupán egy. Napos is ott van a monostorban… az ő vonalával mi történik??? Ha jobban belegondolunk, a PáLoS egyház csak a fele a történetnek. A PáLoSok férfiakból álltak, barlangok, völgyek mélyét járták, kolostoraik mindig a vizek közelében voltak megtalálhatóak, Nagyboldogasszonyt szolgálták. De ez csak a fele a történetnek. Mi a hiányzó másik fele? Nézzük akkor: Napos egyházában nőket keresünk, hegytetőket, tüzet és valamilyen férfi minőség szolgálatát.

Gönci Tamásnál találunk rengeteg utalást ezekre a vallási épületekre:

„A magyar hagyományból tudjuk, hogy: „Nimródapánk kerek templomokat tett le a fődre mégpedig oda a természet közepibe”.

„A hagyomány úgy tartja, hogy a hatkaréjos körtemplom esetében a nimródi hagyomány égi-földi teljessége jelenik meg, addig a négykaréjos körtemplomnál a négy égtáj „négy kapuja van a négy világgal eljegyezve és azáltal őriztetve”

„A Felső-magyarországi hagyomány szerint a kerek templom csak olyan lakókat fogad el magának, akik az ősök hitét komolyan is veszik és a „nappali élet mögé is láttak” mert „a Napot segítőül maguknak tudhatták”

A „Napot segítőül maguknak tudhatták”… Ez a mondat segített hozzá, hogy összeálljon a kép és ráleljek Napos egyházára is, innentől jött a többi információ:

„Ezekben a régi körtemplomokban egészen sajátságos fényhatások voltak valamikor. Bennük hosszabb volt a Nappal, mint rajtuk kívül. Az ember szeme benne jobban látott és benne tökéletesen mérhette fel az égi-földi igazságot és a hazugságot. Ez a „körös templom” pedig fehér színű volt és mindig a „Napnak feküdt”. .

„Nimród templomáról úgy tudjuk, hogy benne „tűz égett és víz pihent”. Mivel falainak „sarkai nem valának az élet végtelen világát őrizték azok úgy, ahogy azt parancsolának”. Hat ablakán bejövő hat fény Nap-fényt és életet adott a benne az Ég felé forduló imádkozónak. Feltekintve szent eget látott, míg körbe nézve a „kör útján szült világosságra ébredt rá”. Helyét nem a világ, hanem a természet határozta meg.”

Itt látható, hogy Nimródnál még egyben volt a rendszer, tűz égett és víz pihent. A víz útját PáLoS kapja, a tűz útját pedig Napos…

Olvassunk még néhány gondolatot Gönci Tamás gyűjtéséből ezekről a kis körtemplomokról:

A Teremtő Fény otthona pedig a templom. Az a hely, ahol a szakrális tér otthont kap. A nimródi hagyomány szerint ez az otthon „kerek, mint maga a világ” és „fényes, mint maga az Ég”. Ennek a kerek és fényesvilágú templomnak Nimród a gazdája. Rájuk is ismerünk a Kárpát-medence „hatcsipkés” (hatkaréjos), „hat aranyú” körtemplomaiban. 

Tehát Nimród magyar körtemplomai az örök élet és vele a végtelenség „körös kapui” voltak.

Mégpedig arról van szó, hogy a régi magyar tradíció szerint ezekben a körtemplomokban a „régiek lelkei pihennek, mégpedig a feltámadásig, a gonosz végső pusztulásáig”.

Ez mindenféleképpen optimista jóslat, de vajon jóslat-e? Gyöngyösi Gergely rendtörténetében is érdekes szófordulatra bukkanhat az olvasó:

„Özséb testvér, az istenfélő ember, a remeteség kiváló kedvelője, a hármas barlang közelében, ahol hat társával lakott a forrás mellett, a Szent Kereszt tiszteletére (amelynek erejével az emberiség ősi ellenségének minden cselszövése meghiúsult) megalapította a Rend Főmonostorát.”

A meghiúsult kifejezés mindenféleképpen múlt időre utal. Nézzük tovább, hogy e történésről miért múlt időben beszélnek, illetve miért lehet biztos, hogy ez megtörtént, vagy meg fog történi. Jézus egyik ismerőse, akivel sokat beszélgetett Nikodémus volt, aki meg is írta saját evangéliumát, melyben az Alászállás az alvilágba részben igen érdekes dolgokatolvashatunk:

„Amikor Hádész és a halál és a gonosz szellemeik látták ezt, félelem szállta meg őket, úgyhogy ők és kegyetlen szellemeik a nagy világosság és fény láttára, valósággal kiáltván, hogy látták Krisztust hirtelen megjelenni házukban, mondták: Legyőztél minket! Ki vagy te, aki el lett küldve Istentől a mi megtévesztésünkre? Ki vagy te, aki a rothadás minden jele nélkül és fenséged jeleivel megszégyeníthetetlenül összetörted hatalmunkat?

Az a földi világ amely örökké alattvalónk volt mostanáig és áldozatot mutatott be javunkra, soha sem küldött hozzánk egy olyan halott embert sem mint te és soha nem adott át olyan ajándékot a Hádésznek. Ki vagy hát te aki oly könnyedén átlépte határainkat és nem hogy megnagyobbította kínjainkat, de még könnyedén megszabadította az emberiséget bilincseiktől?”

„Ó Sátán herceg, a pokol kulcsainak birtokosa, az a gazdagságod amelyet megszereztél az áthágás fája által, most elvesztetted a keresztfa által és minden jóléted elveszett. Amikor te fölszögeztetted Jézus Krisztust a dicsőség Királyát, vétettél magad ellen és ellenem. Ebből kifolyólag tudni fogod, hogy milyen örök kínokat és végtelen fájdalmakat fogsz szenvedni fogságomban. Óh, Sátán herceg, a halál birtokosa és minden romlott feje, teneked kellett volna először meglátnod, hogy Jézusban nincs gonoszság. De te jogtalanul keresztre feszítetted őt, aki ellen nem találtál semmi rosszat és hogy áthoztad a mi valóságunkba az ártatlant  és az igazságosat és hogy elveszítetted a bűnösök, az istentelenek és a bűnösök lelkét? Amikor Hádész így beszélt a Sátánnal a herceggel, akkor megszólalt a dicsőség Királya és mondta: Sátán a herceg hatalmadban lesz az idők végezetéig Ádám és gyermekei helyett, meg azok helyett akik az én szentjeim(igazaim).”

Nagyon úgy tűnik, hogy ez a mérkőzés le van játszva, a gonosz már csak úgy győzhet, ha elhisszük, hogy győzhet. Ez hasonló játszma, mint az a ló, aki ki sincs kötve, csak a kantár rá van téve a korlátra. Bármikor elmehetne, de a fejében lévő csomó fogva tartja.

De e rövid kitérő után térjünk vissza eredeti irányunkhoz. Gönci Tamás munkásságából szemezgetünk ismét:

„Nimród fehér körtemplomaiban valóban megállt a földi idő és egy olyan téridőben csöppent bele a hívő, ahol „az ősök szellemei, mint emberek léptek elő” – ahogy arról a népi emlékezet beszél. Nimród körtemplomait s benne az ősök szellemeit elnyelte és fizikálisan is átalakította az idő. A körtemplomok szent köréből, a szakrális ég-kerek térből „kényelmes nagy hosszhajós templomot produkált az idő és az idegen akarat” ahogy arról Nagy Endre fogalmazott lassan száz évvel ezelőtt.”

„Így Él isten köveit mintegy örök fundamentumként felhasználva arra épülhettek rá „Nimród kis fehér körtemplomai” benne megőrizve azt a szent tüzet, ami két világ nagyszerű találkozása kor villám formájában jelent meg a földön.” 

„A magyar rendű szerzeteseknek a szülőotthona az a Pilis volt, ahol mélyen a pálos monostorok alatt és az azok alatt lévő barlangrendszerek alatt mint égből jött fundamentum ott pihennek ÉL isten – Nimród templomához küldött égi kövei”.

Ez az Él isten miért érdekes nekünk? Nimród ÉL istenhez imádkozik a hagyomány szerint:

„Nimród király a hagyomány szerint a halhatatlan Él Isten világát hivatott megőrizni itt a földnek a „magyari” felén.”

„Itt van a föld alatt az a bizonyos földalatti birodalom, aminek mintegy alapja, fundamentuma olyan köveken nyugszik, amit Él isten, Nimród istene dobott le az égből, hogy általuk „őrződjön meg az élet”. Addig míg e barlangrendszer vagyis kőbirodalom ÉL istennek kövén nyugszik, addig az élet itt elpusztíthatatlan, mert ezen kövek zárva tartják az alvilág sötét kapuit ott lent...”

„A régi magyar hagyomány úgy tartja, a „vénasszonyok úgy beszélik”, a „nagymamák úgy mesélik unokáiknak”, hogy itt a magyar világ közepében, a szent hegyek karolta Pilisben van elrejtve valahol Nimród gyűrűje. Az a gyűrű, ami egyszer majd megtöri az átkot, azt az átkot, amit Nimród gyermekeire mondtak ki a régi időkben. Akkor majd Él Isten kövei, ezek a Nimródnak és általa az ő népének szánt „írott” kövek majd kifordulnak egyszer a Pilis földjéből és megtörik a régi átkot. egyik nagy kövében benne lesz majd Nimród égi fényt őrző gyűrűje. S kihullik majd minden rossz a magyar idő rostájából és újra felkerül majd Tündérszép Ilona fejére ősi nappártája, hogy jó fényével bevilágolja vele Isten bokrétáját a magyarok csodaszép Kárpát-hazáját.” 

Érdekes elgondolkodni azon, hogy kinek a szövetségét újíthatja vajon meg, aki a kereszten így sóhajt fel Istenét megszólítva:

„Éli, éli, lamá szabaktáni”

Magáról az esemény helyszínéről ejtsünk most néhány szót. Miért éppen ide? Gönci Tamás, PILISCSILLAG napcsillag művében egy érdekes hagyományról találunk leírást:

„Prédikálószékhez fűződő hagyomány talán legérdekesebbje a turulmadaras vén legendája, aki bizonyos idő elteltével mindig „beleül a Prédikálószékbe".

Azon felül, hogy Prédikálószék közelében van egy különleges rét, egy rejtélyes körszentély maradvánnyal, ez a Turulmadaras vén utalás is közelebb visz Napos egyházához, hiszen férfi minőséget keresünk… Ne feledjuk Nimródnak a turulmadár segít megtalálni az égi koronát és fehéregyháza tagjai az ő „piszkolhatatlan hófehér ruháját” veszik magukra:

„Nos, ez a bizonyos pilisi forrás-tündér is itt élt a hagyomány szerint e szent királyok által féltett szent helyen. Vezető-világosító feladata mellett meg volt a maga gyógyító tulajdonsága is. Ha felkeresték a betegek a Pilis sűrűjében lévő otthonát, ő készségesen megmutatta azt a forrást vagy azt a patakot, aminek a vizéből merítve gyógyulást kaphat az arra rászoruló. Nem beszéltünk még a tündérruháról. Arról a csodaszép fehér és soha be nem piszkolódó ruháról, amit a néphit tündérgúnyának nevez.”

„Arról van szó, hogy valamikor réges-régen a világból kivonult, életüket a magasabb hatalmaknak szentelt emberek keresték fel ezt az öröktől fogva (?) szent helyet. Világi gúnyájuk a járatlan erdőket, hegyeket járva egyre csak szakadozott, piszkossá lett és férgeknek adott otthont. A forrás-tündér meglátva őket hozzájuk sietett és megosztotta velük az ő fehér és soha nem piszkos tündérruháját. Megmutatta nekik a Pilis rejtelmeit. A régi elhagyott szenthelyeket és azt mondta nekik: „Itt vannak őseitek őseinek szent birodalma. Itt a hegyek és erdők között van az a hely, ahol a ti régi időtök pihen már a kezdetektől fogva. Átadom nektek ezt a helyet. Vigyázzatok rá és tiszteljétek ezeket a köveket." Ettől az időtől kezdve a fehér csuhások otthon lettek ezen a pilisi vidéken. Kitisztították az ősök útját ott a rengetegben. Tisztelték a föld, a víz, az erdő, a kövek és madarak birodalmát. A helyet, ami az elődöké volt és most ők uralják. Végezetül a tündér a külső és belső tisztaságra intette őket. A szent víz tisztává teszi a lelket és a testet. Lehetőséget ad arra, hogy a jó elválasztható legyen a rossztól. De minden, ami e helynek árt, az ember lelkének is árt, fejezte be beszédét a tündér. Ettől a perctől kezdve a fehér barátok a forrás-tündér és a szent hely barátaivá váltak. Ezért mondja a hagyomány azt, hogy a fehér barát tündér barát, a tündér pedig barát barát...”

Gyöngyösi is ír erről az ősi utakon való kutatásról, sőt a folttalan ruha is összetéveszthetetlen kapocs a néphagyományszálaival:

Egykor az úttalan erdőt járva-kutatva atyáink

Sziklafalak mentén néhány kicsi házat emeltek,

Szétszórt barlangok mélyét is jól kikutatták.

Így a kegyes remeténk s papi férfi, Özséb, alapítja

Végre a rend házát, s a keresztnek szent neve címe.

Lassan a testvérek barlangjukat elhagyogatják,

S kezdenek együtt szigorú szent zárdai életet élni.

Innen terjedt szét a világon Pál remetének

Rendje: amelyben az erkölcs és ruha folttalan egyként,

Így lesz majdan a kis forrásból nagy folyam árja.

A PáLoSok tekintetében sok aggályom volt, amit nem tudtam eloszlatni… Rengeteg PáLoS romot jártunk be az elmúlt évtizedben. Két dolog ütött szöget a fejembe. Ha el akarták tűntetni a PáLoSokat, akkor miért maradt ennyi templom rom? A másik, hogy a mindenkori régészet miért olyan felületes a PáLoS romokkal és miért a templom állagmegóvása az elsődleges cél, a kolostor rész pedig siralmas állapotban marad…? Nézzünk csak két példát 60 év különbséggel:

CZEGLÉDY ILONA: A KURITYÁNI PÁLOS KOLOSTOR

„A tervprogramot készítő építészek véleménye szerint: „A maradványok állapota, tekintettel az utóbbi években bekövetkezett omlásokra, sürgős állagmegóvást tesz kívánatossá. Ez azért is sürgős, mert „kincskeresők" rendszeresen turkálnak a romok között, ezzel egyrészt bolygatják a bezuhant falmaradványokat, de a romok épségét is veszélyeztetik." „Szigorúan vett régészeti ásatás nem szükséges. Az omladék eltávolításánál régész felügyelete szükséges. Az eredeti burkolat szintje alatti kutatásra előreláthatólag nem kerül sor. A kolostorszárnyak alatt valószínűleg borospincék voltak.”

 

JUAN CABELLO-LÁSZLÓ CSABA-SIMON ZOLTÁN: A HÁROMHEGYI BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA PÁLOS KOLOSTOR RÉGÉSZETI KUTATÁSA

A kolostoregyüttes meglepően épen vészelte át az évszázadokat, A templom északi oldalához kapcsolódó kolostor felszín alatt húzódó falaira pedig már csak az egyenetlen terepfelszín utalt. 1998-ban, 2000-ben, 2002-ben és végezetül 2005-ben végeztünk régészeti feltárásokat a kolostor területén. Hangsúlyoznunk kell, hogy a kutatást közel sem tekinthetjük befejezettnek, hiszen munkánk döntő hányadát a templombelsőt, valamint közvetlen környezetét borító vastag - kerámia leletanyagban szegény - omlásréteg eltávolítása jelentette, amelyből számos szerkezeti kőelem került elő. A munkálatok során a középkori járószinteket tulajdonképpen egyetlen ponton sem törtük át, mint ahogy a templom falainak szint alatti vizsgálatára sem került sor. A 2002. évi régészeti kutatás célja a templombelsőben lévő vastag, nagyrészt köves omlásréteg eltávolítása volt.

Ez csak azért érdekes, mert ha régész lennék, legjobban a kolostor érdekelne, ahol ezerszer több a lelet, mivel életvitel szerűen ott tartózkodtak többet, de ha már a templomra fókuszálok, akkor az altemplom bolygatná a fantáziámat… Valami nem stimmel tehát. Egyrészt azzal, ahogy a PáLoS templomok ilyen kiemelt figyelemben részesülnek. Nem lehet, hogy azért, mert nem körtemplomok? Így egy olyan egyházhoz lehet kötni őket, melyhez soha nem tartoztak? A másik pedig az oszmán pusztítás. Miért hagy ennyi nyomot? És miért pont a templomokat hagyja jobb állapotban? Mert ez a vonal csak elterelés, hogy a jövő oknyomozóit elvigyék egy teljesen más útra. Ami valójában a cél volt, egy teljesen másik ág eltűntetése… Nézzük, mit találunk Göncinél, a Habsburgos nyugat hogy vélekedett a hazánkat ért csapásról???

„A török hatalmas csapásként zúdult Magyarországra, de legalább a konok magyarok fehérboszorkányságát ott Buda felett végleg összezúzta."

Megérkeztünk hát a konok magyarok fehér boszorkányaihoz. Kik ők hogy ennyire veszniük kellett, hogy semmi sem számított, se Isten, se ember…? Ekkor kezdődött az igazán izgalmas kutatás. Meg is néztem rögtön a wikipédián, mit is tudunk a boszorkányokról?

"A boszorkánysággal megvádolt emberek az esetek többségében becsületes keresztény nők, egyedül maradt özvegyek stb. voltak, akiket szépségük, érdeklődési körük, megközelíthetetlenségük, netán esetleges szakmai tudásuk miatt (például bábaasszonyok, akiknél túl kevés újszülött halt meg, vagy füvesasszonyok) az őket körülvevő közösség megbélyegzett és kivetett. Az egyházi bírósághoz a közösségek világi vezetői nyújtották be a perkérelmeket."

Szépek és okosak… Feleségnek kíván az ilyet az épeszű ember, nem a máglyára. De aztán megütötte szemem a lényeg:  
„bábaasszonyok, akiknél túl kevés újszülött halt meg”. 1179-ben a Lateráni III. zsinat után már a pápa engedélyével égetik és kínozzák halomra a boszorkányokat. Ezzel szemben itthon azt látjuk, hogy még Szent István korában is elég engedékenyek a törvények.

Szent István törvényei:

„33. A boszorkányokról

Ha valami boszorkányt találnak, bírói szokás szerint vezessék az egyházba, és adják át a papnak böjtölés végett és a hitben való oktatásra, böjtölés után pedig menjen haza. Ha másodszor is ugyanabban a bűnben találják, hasonló vezeklésnek vessék alá, vezeklés után pedig az egyház kulcsát a mellére, homlokára és a vállai közé kereszt alakjában süssék rá, és menjen haza. Ha pedig harmadszor is, adják át a bíráknak.”

A Pilis ekkor zárt királyi központ, és mint láttuk a későbbiekben itt tanyáznak a boszorkányok, tehát Szent István tudta, ha találnak boszorkányt, az nem az ő egyházából való. Könyves Kálmán idejében viszont már nyakunkon az inkvizíció, nem elég már a haj rege rejtem, védeni kell őket. Meg is hozza Kálmán a törvényt, aminek köszönhetően nálunk sokáig nincsenek is boszorkányperek:

Könyves Kálmán törvényei:

„55. A boszorkányperek megszüntetéséről

A strigákról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak.”

Zseniális húzása nem csak időt ad a boszorkányoknak, de felhívja egy fontos dologra a figyelmet. Fehéregyházának nagyon fontos e női rend munkája.

Nézzük meg, hogy van-e nyoma, hogy Napos egyháza ő bennük nyilvánult meg, mit is keresünk? Keresünk egy nőkből álló fehér rendet, ki a hegytetőkön a tüzet őrizik és az Öregisten, vagy Nimród megnyilvánulásait tisztelték, vigyázták. Ismét a Gönci féle gyűjtést hívjuk segítségül:

"Ezek a királyi szent erdők hermetikusan el voltak zárva a köznéptől és többnyire úgy beszéltek róla, mint „a Király vadászbirodalmáról”, „Király Urunk vadaskertjéről”, a „szent erdő vadas vidékéről”. Kétségtelen, hogy a nagy királyi ún. rituális vadászatok itt történtek. Az szinte biztos, hogy nem csak vadászat folyt ezeken a kiváltságos területeken, Erre bizonyíték maga az a tény, hogy a magyarok kerektemplomai itt álltak az akkori Európa különös ősvadonjaiban, többnyire az elzárt királyi vadasparkok területén, Tudjuk, hogy a körtemplomok helye többnyire szűz vadon volt. Egyfajta igazi ősvadon, olyan, ami maga volt az őstermészet és emberkéz nem alkotott arra felé mást csak „remetekunyhót, holmi vadászházat és ezeket a kerek világú ősi magyar templomokat”. Azt is tudjuk, hogy itt ezekben a kerek templomokban őrizték a szent égből hozott, Napot éltető szent tüzet.

Tehát a Napot éltető szent tűz őrződött e kerek templomokban. Ki őrizhetné a nap tüzét, ha nem Napos egyháza. No de itt még nem tudjuk kik is őrzik e tüzet, ám ha folytatjuk a néphagyomány vallatását, akkor rögtön összeáll a kép:

„...kerek erdőben imhol kerek templom hol lángot őriz ama fehér mennyasszony”.
”…ama kerekvilágon álló fehér mennyasszony ama vigyázó anyává lett Nagyboldogasszony”

Tehát fehér és asszony és a tüzet őrzi… Érdekes az is, hogy vigyázó anyaként említi őket a szöveg, később erre is visszatérünk. Újabb adalékként idézném, hogy az egyik boszorkányper során derül ki a titok, hogy Fehéregyházat őrző kígyóval mit és hogy lehet. Honnan tudná a boszorkány, ha nem tagja maga is:

„A különböző mágikus gyakorlatok részévé váltak a fehér színű állatok. Az egyik boszorkányperben a tanú azt mondja a vádlott boszorkányról: - „hogy ha a fejér kígyót megfőznék, megadnák enni valakinek, mindenféle füvek megszólalnának, s ki vesztésre, ki gyógyításra való megtudhatnék s kinyilatkoztatnék". Már írtuk, hogy ez a fehér kígyó őrzi a Fehér Egyházat és környékét. Akinek „világos" és „tiszta" gondolatai vannak, azokat „bé engedi", akinek meg „sötét a gondolatja támad azokba bé mar vagy elzavarja".

Még egy kapocs ami a kerektemplomokat összeköti a boszorkányokkal. Már fentebb említettük, hogy is működik az idő e kerek templomokban:  „Bennük hosszabb volt a Nappal, mint rajtuk kívül.” valamint:  „Nimród fehér körtemplomaiban valóban megállt a földi idő és egy olyan téridőben csöppent bele a hívő, ahol „az ősök szellemei, mint emberek léptek elő”. Ezekből már sejthetjük, a következő leírás miként történhetett meg:

„- A múlt század harmincas éveiben az a hír járta, hogy itt a fa körül egy évben egyszer az éjnek közepén boszorkányok és manók gyülekeznek. Különös fényeket és hangokat lehet itt akkor a környéken hallani. Az, aki meglesi őket igen gyakran eszét veszti és olyan dolgokról ad hírt, ami több mint hihetetlen. Ez az ember láthatatlan lényekkel tud ezután beszélgetni. Érti a fák és a vizek beszédét. Nem fog rajta az idő vagy éppen egy éjszaka alatt annyit öregedik, mint más 10-20 év alatt. De olyan is akadt a szóbeszéd szerint, akit elvittek magukkal a pilisi boszorkányok és csak akkor hoztak vissza, amikor már annak az unokái is öregek voltak.”

A kerektemplomok és a tűz őrzése, a tüzet őrző fehér menyasszonyok léte a legendák homályába vész. De vannak-e kézzelfogható bizonyítékok arra, hogy ez tényleg létezett és nem csak a fantázia szüleménye…? Szent István törvényei egyértelműek. A tűz őrzése a legfontosabb feladatok egyike:

„9. Ugyanarról más

A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik.”

Na de ki volt az, aki a tüzet őrizte? Erre már csak a török idők utáni népemlékezetből következtethetünk. Azokból az időkből, amikor már a fehér boszorkányok nem léteztek, csak az emlékük, és feladatuk fontossága maradt fent a köztudatban. Buka László, A Nap költötte kenyér című művében nagyon fontos következtetésre jut, ám odáig mégsem megy el, hogy kimondja, Napos női egyháza lehet csak erre a magyarázat:

„A kemence: a tûz tere, háza, dombja. Egy kis vulkán, némi túlzással élve. Benne Nap-erõ, a tûz lakik. És itt érünk el rövid szemlélõdésünk leglényegesebb pontjához! A lakóház a templom analógiája, a konyha annak szentélyéé, az étkezõ asztal az oltáré, a tüzes kemence az oltáriszentséget, a kenyeret fogadja be, s(z)üli meg a rá éhezõknek, a ház lakóinak, akik az élõ anyaszentegyház testét jelentik. A pap ebben a „sorban“ a ház gazda-asszonya, az egyház Máriája, a nõ! A kemence – felnagyított nõi test, mélyében tûz ég, élet formálódik, s(z)ületik.”

BÍRÓ LAJOS Boldogasszony egyházai 1. A szent Kör népérõl című írásában, még fontosabb dolgot jelent ki, ám ő sem megy tovább, nem teszi fel a magától értetődő kérdést. Ha a háznál a nők őrizték a szent tüzet, akkor a haza központi tüzét vajon ki vigyázta?

A fehér magyarokkal azonosítható „kései avarok” népe elõszeretettel alkalmazta a kört életének minden területén. Érdekes, hogy e gubab-kunyhóknak mindig nõk az építõmesterei. (Nálunk csak a férfi házasodik: ha elvesz egy nõt feleségül, mintha a házat a nõtõl, a nõvel kapná!)

A házasságtörést »háztûzrontásnak« is nevezik. Jó jel, ha leánykérés, »háztûznézés« közben nem alszik ki a mécses.” – írja Szegfû László.  A „háztûznézés” szerelmi vonatkozása (leánykérés) arra mutat, hogy a szerelem – és így az élet! – lángját is a tûz lobbantja fel. A menyasszonynak háromszor meg kellett kerülnie a tûzhelyet, máshol alfelét a kemencéhez verték, több helyen megnézették vele a kemencét, stb. A házitûzhely tüze tehát nemcsak az õsök szelleméhez közvetít, hanem a megszületendõ utódok lelkeihez is: ezért õrizték, hogy ki ne aludjon, hiszen az élet folytonosságának biztosítóját látták benne. A ház és a haza szavaink összefüggése pedig azt jelenti, hogy a ház, a családi fészek a haza kicsiben, vagyis a haza a tágabb otthon, ezért a sok házitûzhely mellett valahol meg kellett legyen az országnak, a hazának a központi tüze is, amelytõl a nemzet fennmaradása függött.

Tarján Gábor már az őrzés módjáról is ír, ám ő sem köti fehéregyháza női ágához ezt az őrzést, nem tudunk elvonatkoztatni az atya-fiú-szentlélek nőmentesített berögződésétől. Attól függetlenül hihetetlen fontos amit ír:

„Tarján Gábor írja, hogy „az Alföldön olyan középtűzhelyes konyhák maradtak fönn, ahol a kör alakú, oltárszerű tűzhelyen csak kivételes ünnepen gyújtottak tüzet. Valószínűleg ebben is a tűz rituális tisztelete öröklődött.” A kallósdi kör-templomban hat rejtélyes ülőfülke található a falba mélyesztve. Vannak olyan kerekegyházaink, amelyek belül hatkaréjosak. Valószínűleg kerekegyházainkban is hat szűzleány szolgálta a hetediket, a középpontban égő szent tüzet. A kapcsolat az Ég és a Föld között rég megszakadt. Ennek mind súlyosabb következményeit szenvedjük több mint ezer éve már. Ha nem vagyunk képesek helyreállítani az erőszakkal szétbontott ősi egységet a mennyei világ és az evilági hazánk között, közeli pusztulásunk elkerülhetetlen.”

A fehérboszorkányok létéről és intézményesített munkásságáról meglepő helyről kapunk megerősítést, pont abból a Rómából, mely utána tűzzel, vassal írtotta őket. Etruszk vidékeken, tehát szkíta népek vallási területén járunk, amikor is Hesztia Tűzistennő Vesztává változott képét látjuk:

„Plutarkhosz, Camillus-életrajz

...a Vesta-szüzek feladata csak az örök tűz gondozása volt, még Numa király rendeletére, aki a tüzet tartotta minden dolog kezdetének. ...még más dolgokat is tartanak a templom belsejében, de azokat csak a Vesta-szüzek láthatják. Plutarkhosz szerint „állítólag Numa építtette Vesta kör alakú templomát, ahol az örök tüzet őrzik. A templommal nem a föld alakját kívánta utánozni, hanem a világmindenségét, amelynek középpontjába a püthagoreusok a tüzet teszik; ezt hívják ők Vestának és a világ egységének.”

Numa király valószínűleg a Nimródi mintát követi, az etruszk Hesztia nyomán. De mit tudunk meg közvetve Hesztia követőiről a Veszta szüzeken keresztül? A tűz örzésével olyan komoly feladat hárul az örzőre, hogyazt 10 évig tanulja, majd 10 évig gyakorolja, hogy aztán 10 éven át tanítsa azt. Nem kis munka lehet, ha ekkora időt vesz igénybe…

De menjünk tovább, mert a véletleneknek még nincs vége. Kiderül, hogy a Veszta szüzek véletlenül 4, vagy 6 fős létszámban voltak jelen, mint a magyar kerektemplomok rejtélyes karéjai, és egészen véletlenül viseletük fehér színű volt…:

"A Vesta-szüzek (latinul virgines Vestalis) Vesta istennő papnői voltak az ókori Rómában. Létszámuk eleinte négy, később hat. A hagyomány szerint eredetileg a királyok válogatták ki őket, a királyság megszűntével pedig a pontifex maximus (főpap), mégpedig sorshúzás útján a 20 jelölt közül. A beiktatás napjától számítva a Vesta-szűznek 30 évig kellett hivatalban maradnia; 10 évig tanult, 10 évig őrizte a tüzet és 10 évig tanított. Jelvényeik: hosszú, fehér ruha és homlokkötő (infula), mely alól hajuk (menyasszonyok módjára) hat fonatban omlott kétfelé."

Tegyük fel a kérdést, ha ilyen fontos feladatot láttak el, végül miért kezdték üldözni őket??? A válasz egyszerűbb és banálisabb, mint gondolnánk. A bibliából már ismerjük e történetet:

"Heródes látva, hogy a bölcsek nem hoztak hírt Jézusról, igen haragos lett. Betlehemben és környékén megöletett minden két éven aluli gyermeket" (Mát. 2:16). 

A fentebbi utalások és a Veszta szüzekről fentmaradt forrásból már azt is tudjuk mit csináltak:

„Plutarkhosz közöl Romulus-életrajzában: egy albai király „furcsa tüneményt látott egyszer otthonában. Tûzhelyébõl egy hímtag emelkedett ki és napokon át ott maradt. Tarchetius Téthüsz istennõ türrhéniai [etruszk] jóshelyétõl azt a jóslatot kapta, hogy egy szûz leánynak kell a tûzhelyen látott jelenséggel egyesülnie, s tõle majd hírneves, vitéz, szerencsés és nagy erejû fiú születik.”

A boszorkányokat gyakran vádolták orgiákkal, szexuálmágiával. Pedig a valóság nagyon egyszerű. Magát Jézust is egy fehér boszorkány hívta le. Mert lelket lehívni csak egy nő tud.  Fentebb láttuk a fehér menyasszony dolga, hogy a tűz őrzésével vigyázó anyává váljon. És minő furcsaság, hogy apától származó Szent János vízzel keresztel, de a csak anyától származó Jézus: Szent Lélekkel és tűzzel keresztel majd titeket… És Heródes, Káin és Ábel szellemi utódja, csak egy módszert ismer, pusztuljon minden csecsemő. De Jézus megússza, és megígéri visszatér. Több ízben azt hiszi Európa, hogy ez meg is történik. Eteléről ezt gondolja, de Szent Lászlóról is… Érdekes, hogy miért szkíta körökben várják őt… ? Na mindegy. A sokadik beijedés után jön a nagy ötlet… Ha nem lesz aki lehívja lelkét és megszüli, akkor a bűnösök megmenekültek… Máglyára hát a kívánatos és EGÉSZséges nőkkel, kik a tűzön keresztül, akár férfiak érintése nélkül is képesek egy lelket testbe önteni. A fehér boszorkányok az oszmán előre törésével eltűnnek e földről.  És nézzük csak meg, az a hely ami előtte hemzsegett a szentektől, ma néma és lejtőn száguld. Nem születnek Szent Imrék, és nem születnek Mátyások, nincs Kinizsi és nincs Szent Margit. És nincs boldogság és nincs igazi ÉLET. Mert ha megnézzük, hogy miért a szombat a boszorkányok napja, ha eddig nem jöttünk rá, miért is fontos a tűz őrzése, mit is csináltak ők, akkor rádöbbenhetünk a teremtés 6. napját megnézve, mit vállaltak magukra e nők:

6. nap:

A szárazföldi állatok és az Ember megteremtése

Zárszóként elmondhatjuk tehát, hogy is jutott a világ ilyen mélyre: Fehér Boszorkányok, vagyis igazi nők nélkül nincs Élet, nincs teremtés, nincs világ. Igaz, hogy a világot a kiáramló férfierő tartja működésbe, de ha hitvány férfiak születnek le, hitvány lesz a világ is. Egy férfi nem tud lelket lehozni, egy férfi nem tud szűzen életet adni. Nem véletlenül jött az utolsó kegyelemdöfés a női minőségbe, amikor az egyenjogúság néven eladták őket az iparnak olcsó alkatrésznek. És a nők az óta boldogan, mosolyogva, a munkahelyükön ünneplik meg március 8-án ezt a minőségükben megalázó egyenjogúságot. A központi, de a házi tűzhely is kialudt, és kiégette a társadalom e tűzhely kivételes hatalmú papnőjét. A világ rendje felborult, lányos férfiak és férfias lányok korát éljük és a kerek erdő kifordulni látszik sarkaiból.

De! Nincs minden veszve. Mert amíg csak két ember összejön a fehéregyház megújítójának nevében, Nimród tüzénél, addig van remény. És ha majd ismét a tüzes férfi őrzi a vizet, és a vizes nő őrzi a tüzet, ismét helyreáll a világ rendje. Mert egy férfit, csak a nő tehet igazi férfivá, hogy ez a férfi boldogasszonnyá tehesse a nőt. Szenteket világra hozni kizárólag Boldogasszonyi kegy.

Így legyen, így lesz!

 

Áldás!

Irodalomjegyzék:

Szerkesztés alatt.

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
A Fehéregyház fejér boszorkányai - © 2008 - 2024 - feherboszorkanyok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat